minek?

Igen, az elejétől el volt baszva. Nem teljesen az erejétől de ez most nem fontos hogy pontosan mikortól. Igen, a lényeg ez. Nemtudom mit hittem, hogy nem derül ki. Kiderült. Jobb így. Talán. Talán nem. Egyszer majd kiderül, lehet hogy sose... sose érünk már többet haza. Az utolsó busz is le lett késve... nincs integetés, cigi van meg pia. Meg az a kurva fájdalom ami végig járja az egész testem. Rég volt már ilyen. Nem. Ilyen még sose volt. Hogy miért? Nemtudom. Mert kellett. Mert előrébb vezetett. Nem ez hülyeség. Ez nem vezetett sehova vagyis sehova hol jó terem. Nem ez most nem most jött el. Később talán tiszteletét teszi. Vagy nem, lehet hogy mégis. Mondogathatnám azt amit mondogatnak a bölcsek hogy csak akkor jösz rá hogy mennyire hiányzik amikor már nincs. Nem. De. Talán. Így lesz jobb. Neki biztosan. Igen. Összetörtem megint valakit... apró darabokra... ebben aztán van gyakorlatod pajtás... gratulálunk...megváltozni te...ugyan...értelmetlenségeket ne beszélj...Talán...Igen...de...későn...

"Mi mindig mindenről elkésünk,
Késő az álmunk, a sikerünk,
Révünk, nyugalmunk, ölelésünk,
Mi mindig mindenről elkésünk."