egóblog

-csak saját felelőségre, ne sértődj meg-

megfürödtem, most egy szál f*szban és 2 törölközőben ülök itt... várj váltok quimbyre ehez az kell.
Szóval ültem a kádban...cigiztem kávéztam, tudod úgy mint régen úgy mint nagyon régen. Ne is mond feledni kell bizony feledni, no de ez most nem fontos... és akkor rájöttem, valami hiányzik, vagyis valaki. Onnan szemből, aki ugyanúgy kávézna és cigizne és csak nézne és látna, engem látna. mindenki egy kádban ül és vár arra hogy szemben valaki odaüljön, egyedül ülni kényelmesebb persze, de valld be magadnak hogy ha Ő jönne összehúznád magad apróra hogy elférjen, és nem azért mert szereted, anyádat apádat is szereted, meg a kutyádat is sőt a csokit meg a hamburgert is. Nem azért húzod össze magad miatta mert tükröt tart eléd, amiben látod magad. Nem szólal csak ül és mosolyog ezerszer megcsalhatod megverheted megölheted Ő akkor is ott fog ülni és csak mosolyogni fog. Mert lát érez és kiegészít téged. Ottvan a kádban benne. aztán lassan megmossátok egymás haját és testét, lemossátok egymásról a sok rengeteg mocskotamit a nap rádpakolt. Aztán mégegyszer leölbítitek egymást kiszálltok előbb ő aztán te megtörülköztök és meg se szólaltok csak nézitek egymást. Nincsennek szavak sose voltak a csend beszél és a mosolya, ami tudatja veled hogy akárhányszor bicsaklasz ő vár korhol de vár.
Nekem csak ez kell hogy mutassa fel az iazi énemet a mocskos redvás gusztustalan énemet és fogjon valamit amivel letörölget. de nem változtatja meg a testet csk megtisztítja. Nemtudom hol jár lehet ittvan egy msn ablakban bambulja és várja hogy végezzem lehet rég elvesztettem lehet megse találtam, lehet nem is fogom. Nemtudom...ha meg akarsz ismerni és látni gyere ülj be veled egy kád forró vízbe ne szégyeld a tested szeretem nem érdekel honnan jöttél nem érdekel hova akarsz menni az érdekel hogy itt vagy most, hogy az álmaidban pihekönnyű múlt bánat zene helyett mély meleg sötétség van, ami körülvesz mint a víz és ölel... Nemérdekel eddig mi volt vagy hogy kivel? könnyü a múlt mint egy tollpihe kavarok a szélben néha koccan a szívedhez de már nem zaklat fel. szóval holi tartottam? ja igen... és ha beültél engem látsz-e majd? vagy a hajamat a szememet vagy a verseimet szereted esetleg milyen vagyok az ágyban? vagy hogy mennyit gitározom neked, esetleg hogy mennyit fizettema bárban? vagy csak szimplán engem látsz-e? Én csak ezt akarom...nem kellenek a nagy szavak hagyd meg a többieknek, mint a kétlő kérdések hegyét. Nem látom magam, és senkise kellegy tükör hogy megigazítsd a hajad a hajam... szóval nemtudom hogy mikor érkezem meg.. talán soha de ha ottleszek és te is... olvasod e vagy nem ismersz e vagy nem ha ottleszel és ottleszek ott a kádban kávézva akkor tudni fogod minden szó nélkül hogy minden vers és elbaszott rím minden esőben járkáló barangolás neked szólt. Aztán hogyha ottvagyunk akkor tudni fogom hogy elég volt, vége van. itt jó. életemben 2 darab emberrel pancsoltam így, érdekes volt... sok lány volt már az ágyamban kevesebb ébredt mellettem de sokat csókoltam... de csak kettőt engedtem be oda... olyan mint a kitchen c. regény nem olvastad? szólj kölcsönadom. és nem nemadom vissza! szóval abban a lány a konyhákba látta ugyan ezt. -leesett a törölköző turbánom- nem szeretek hajatszárítani hagyon hogy száradjon meg... vagy hogy te megszárítsd mert én megmosom a hajad. Érdekes hogy most ezt írom... nemtudom miért. mert persze az ágy is különleges igen az hogyne ott szuszogsz meg minden ott lélegzem mellettem és álmodsz kitudja talán rólam... és ott riadsz fel rémálmaidból amire ésis rögtön felébredek és megnyugtatlak, de nem a fürdő és a kád más ott amikor álmosan reggel állsz a tükör előtt és se smink se rúzs csak te reggel frissen vagy nyomottan és csak egy fogkefe lóg ki a szádból és rám mosolyogsz... ezért különleges a fürdő...
most nemtudom mit írtam le... és hogy miért... és ha akármi szar van az életben fogd a párod akiről hiszed hogy a párod és csobbanjatok bele a kádba... elfogyott a kávé meg a cigim is elégett... megyek is jovábi jó éjt, amúgy kint a hold pislákol és még nem kacsint olyan sárgán a lámpa... kosztolányit fogok olvasni... szeretem meg József Attilát esetleg egy kis Pilinszkyt . mire nem jó a szöveggyűjtemény. még van 6 percem és vége a quimbys résznek a médiapléyerben addig míg írok csak kacifántos dolgok jutnak eszembe például hogy ha mosolyognánk mindíg mindenhol, de nem az a lenéző köcsög lenézlek mosoly csak az a tiszta hogy áhá szóval te is érted mosoly nem lenne egyszerűbb? meg hogyha minden fán sajt teremne és a buszok pont akkor jönnének milyen káosz lenne vagy hogyha egyszercsak feltűnne egy részeg tengerész a dunán és csak úgy hajózgatna fel alá mondván hogy kincset keres amit persze megpillantja majd a parton egy hölgyet aki minden nap bámulja, és atengerész elviszi majd őt valahová ahova talán mi sose jutunk el, mert mindíg is ott voltunk csak nem vettük észre... Ez nem csak neked szól hanem mindenkinek aki meg akar ismerni... nem érdekel kivagy sose érdekelt honnanmerről mifajta szülőtől? hogy is lehet igy élni nemtudom.. szülők... ők majd egyszer máskor említésre kerülnek de most nem mert túl szemnimentális vagyok és ők annyira az agyagi világ rabjai hogy nem is tudják miért vannak... vége a számnak...