pont olyan mint...

Furcsa ezt így kimondani, nyíltan és öszintén de megnyugvást talált valami olyasmi ami azthittem sose fog. Most olyan mintha az űrbe belemerülve csak lebegne a testem a lelkemmel együtt és mégis külön, mert nőről van szó vagyis gyilkos asszonyról aki kitépte lelkem és magával rabolta, de vigye vigye messzire hisz szenvtelenül és szeplőtenül itthagyta sajátjának felét... összeraktam őket az ágyamon egész jól mutatnak együtt bár még egy kicsit félelemmel tekint a mellette fekvő lélekdarabkára de úgy látszik hogy megfognak barátkozni egymással. Furcsa dolog ez a dolog olyan hogy huss paff wah. Tudod mint mikor elrobog előtted egy autó majd hirtelen fékez és kinyilik az ajtó és intenek hogy szállj be, és te beszállsz mert a kocsi hazarepít igaz hogy az égen keresztül a végtelen határain de akkor is hazavisz. Nem a lakásba vagy egy házba oda ahol lelked megnyugszik nem akar tombolva lelkeket tépni vagy éppen zsarnokian fölényesekni és kisajátítani egy másikat. Így visszagondolva egy-egy darab dolgot bánok csak. És tőlled bárnemhiszem hogy olvasod elnézést kérek, mert pénteken láttam hogy milyen lehettél akkor Te. Sajnálom, tényleg hülyeség az egész mert nem az. De elmúlt. A most most fontosabb. Szóval Ő hmm nemtudom hogyan magyarázhatnám el, a legjobb az hogy a vad terítette le a vadászt.. olyan mint amikor a sivatagi tavasz megérkezik vagy éppen a vihar tépte városra a Hatalmasak nyugalma zúdul vagy amikor éppen egy csillag utolsó zuhanása megvilágítja arcodat majd elszégyenli magát mert szépséged vakítobb mint 4057 csillag együtt azért inkább fogja magát és leesik a kifeszített égboltról.. vagy mint egy koncerten egy srác és egy lány egymásra néznek, miközben kacagva szédül a hold és a nap a szívülbe... na pont olyan...